A szójabab Kelet-Ázsiában őshonos, a hüvelyesek családjába tartozó lágyszárú, egynyári haszonnövény. Az olajos magvak közé tartozik. Körülbelül 18% olajat, és 35% fehérjét tartalmaz. Bár magas fehérje tartalma miatt nagyon népszerű, főleg a növényi táplálkozást folytatók körében, fogyasztása mégsem javasolt.
Miért?
- A legtöbb szóját génkezelés útján állítják elő
- Mérgező és emberi fogyasztásra alkalmatlan
- Sok tripszingátlót tartalmaz
- Fitoösztrogéneket, lektint és fitinsavat tartalmaz, amik számos galibát tudnak okozni.
Milyen problémákat tud okozni?
- Elnyomja a pajzsmirigy funkciót, ezáltal pajzsmirigy alulműködést tud okozni. Ez főleg annak köszönhető, hogy fitoösztrogéneket tartalmaz, melyek hatására a májban több pajzsmirigy hormont megkötő fehérje (TBG) termelődik. Mivel csak a szabadon lévő hormonok tudnak kifejteni hormonális hatást, így hiába termelődik a pajzsmirigy által elég T4 és T3 hormon, azok inaktívak lesznek, mert a TBG megköti őket, így nem tudják hormonális hatásukat kifejteni.
- A szója fitoösztrogén tartalma elősegíti a szervezetben az ösztrogén dominancia kialakulását, ami a pajzsmirigy problémákon túl, a nőknél premenstruációs szindrómát (PMS), endometriózist, petefészek cisztát, miómát, meddőséget és egyéb nőgyógyászati problémákat, valamint makacs elhízást tud okozni. A férfiaknál prosztata megnagyobbodást, prosztata rákot, impotenciát, fejtetői kopaszodást és hasi elhízást okozhat.
- Sok tripszingátlót is tartalmaz. A tripszint a hasnyálmirigy által termelt pankreas nedv tartalmazza, ami a fehérjék lebontásáért felel a vékonybélben. Tehát a szója ellenáll a fehérje bontó enzimek emésztésének.
- A szója tartalmaz hemoglutint, ami a vörösvértestek összecsomósodását okozza. Ha a vörösvértestek összecsomósodnak, akkor nem tudják elszállítani az éltető oxigént és egyéb tápanyagokat a szervezet hajszálereibe, ezáltal csökken a sejtek tápanyag ellátottsága, ami a sejtek pusztulásához vezethet.
- A szójának magas a fitinsav tartalma, ami meggátolja a különböző ásványi anyagok felszívódását, mint pl. a kalcium, vas, a jód, a réz, a cink. Ennek következtében csontritkulást, vérszegénységet, és egyéb más hiánytüneteket okozhat.
- A szójában sok lektin található. A lektin olyan fehérje, ami ellenáll az emésztőenzimeknek. Emiatt nem szívódik fel, az emésztőrendszerben marad, ott károsíthatja a bélfalat, bélnyálkahártya gyulladást és áteresztő bélszindrómát is okozhat. Ennek következtében autoimmun betegségeket is kiválthat.
A szója beletartozik a 8 legallergénebb élelmiszer közé is, fogyasztása egyes embereknél heves allergiás tüneteket válthat ki.
A leírtak miatt a szója fogyasztás nem javasolt senkinek. És még ha úgyis döntünk, hogy a szóját kiiktatjuk az étrendünkből, a dolgot sajnos nehezíti az a tény, hogy rejtett formában nagyon sok élelmiszerben megtalálható, dúsító, sűrítő vagy adalékanyagként, mint pl. felvágottak, virsli, növényi olajok stb., ezért mindig érdemes elolvasni az élelmiszerek hátulján található kis címkét, és megnézni, hogy milyen összetevőket tartalmaz. Sokszor meglepődünk, különösen egészségesnek gondolt élelmiszerek esetében. 🙂
Ha ennek ellenére sem tudtok lemondani a szójáról, akkor biztonságosabb megoldásként fogyasszátok az organikus és erjesztett formában található szóját- és szójakészítményeket pl. miso, natto, tempeh. Bár, ez az eljárás sem semlegesíti a fitoösztrogéneket, így ezeket is csak módjával egyétek. Szójaszószból a természetes erjesztéssel előállított termékeket válasszátok. A feldolgozott szójatermékeket Pl. szójatejet vagy szója alapjú fehérjekészítményeket viszont kerüljétek, olyan messzire, amennyire csak tudjátok!
(Forrás: Bodywakes Akadémia hallgatói jegyzet)