Skip to content

Mi az? Amíg van, természetesnek vesszük, amikor már nincs, sírunk utána?

Még mielőtt megszóltok, én is tudom, hogy ez elég béna találós kérdés, mert elég sok mindenre rá lehet húzni. Az én „béna” találós kérdésem megoldása nem más, mint……. (és most itt jön a fanfár szóló): az ENERGIA. 

Ugye, hogy ugye? 

Amikor fiatalok vagyunk telve vagyunk energiával, pörgünk ezerrel, mindenben benne vagyunk, felfedezzük a világot, ismerkedünk, tanulunk, pofára esünk, és ismét felállunk. Majd hivatalosan is belépünk az ÉLET nevű játékba: diploma, később család, karrier, egyre nagyobb felelősség, egyre több helyen való megfelelés stb.. Ezek mellett kell most már kipréselnünk a magunkra való odafigyelést, a töltődést, és ez bizony sokszor csak úgy tud megvalósulni, ha itt-ott csalunk egy kicsit. Már nem mindennap jársz kondiba, hanem csak minden másnap (heti 2-3x). Az edzéseket átteszed otthonra, hogy az utazás idejét megspórold. Olyan videót keresel, ami max. 15-20 perc. Nem vacakolsz a konyhában órákat, hanem rendelsz vagy kész kaját csinálsz. Telefonon beszélsz csak a barátaiddal, hogy időt spórolj. Kicsit később fekszel le, hogy amikor a gyerkők lefeküdtek, végre utolérd magad egy kicsit. Az egész napos pörgés után, a francnak van kedve már kimenni sétálni, tornázni, társasági életet élni, ezért inkább lehuppansz otthon a kanapé elé, és bámulod a tévét (persze bekapcsolva). Ismerős a szitu? 

Nyugi, a hiba nem feltétlen a te készülékedben van. 

Ez sajnos a mai rohanó világunk velejárója, és mint jelenség, több szempontból is káros ránk nézve. Ez a hatalmas stressz cunami, amivel nap mint nap meg kell küzdenünk óriási terhet ró a szervezetünkre, mert ………. A folyamatos stressz, pedig folyamatos zabálja az energiánk. Viszont a napokat valahogy le kell hozni, ezért a deficitet valahogy pótolni vagy legalábbis tovább feleslegesen nem meríteni szükséges. Viszont ez a minket érő folyamatos stressz annyira bekavar, hogy amikor nyugovóra térnénk, már nem tudunk megfelelő mennyiségben és minőségben aludni. Ezzel megkezdődik egy ördögi kör, hiszen ha nem tudjuk kipihenni magunkat éjszaka, akkor még fáradtabbak leszünk a következő nap, igaz? Ez pedig napról napra egyre nagyobb deficitet okoz. Ezt pedig a lehető leghamarabb és legkönnyebben kompenzálni akarjuk, mert a teendőink nem lesznek ezért kevesebbek, mert mi fáradtak vagyunk, Így elég hamar jönnek a kávék-kólák-energiaitalok kombói, illetve jön a kevesebb edzés, a picinyke üres járatokban pedig a punnyadás stb.. Ilyenkor az ember nagyon hamar egy második ördögi körben találja magát, hiszen ha nincs energia, ha fáradtak vagyunk, akkor nem (vagy nem annyit) mozgunk, mesterséges serkentőket használunk, beszűkül az életünk, mert kevesebbet találkozunk a barátainkkal, kevesebbszer élünk társasági életet, amik viszont pont a töltekezésben tudnának segíteni. 

A folyamatos energiahiány a lelkünknek sem tesz jót. Ahogy írtam a napi feladatok/kötelezettségek nincsenek tekintettel arra, hogy éppen fáradtak vagyunk vagy sem, azokat nap mint nap teljesíteni kell. És igen, sajnos a KELL szó nagyon helytálló, mert: 

  • a munkánk fontos nekünk. A fizetést nem csak azért kapjuk, mert megtiszteltük az adott céget azzal, hogy az állományában tudhat minket. Ott bizony teljesíteni is kell. 
    • a családunk fontos nekünk. Gondoskodunk a tagokról. Főzünk, bölcsibe,oviba, suliba visszük az aprókákat, külön foglalkozásokra járatjuk őket, otthon foglalkozunk velük, párunkkal próbálunk minőségi időt tölteni, ahol NŐ és FÉRFI lehetünk. Barátokkal is tartjuk a kapcsolatot, mert egy XXI. sz. multifunkcionális ember erre is kell, hogy időt szakítson. És a kecó, amiben élünk, magától ugye nem fogja kitisztítani magát (Szörnyű! Írok majd a brit tudósoknak, hogy inkább ezen agyalkodjanak, ne valamilyen totál felesleges hülyeségen), és ha nem vagy olyan szerencsés, hogy megengedheted magadnak a takarítónőt, akkor sajnos ez is rád vár. 
    • a barátaink fontosak nekünk. Szükséges időt szakítani rájuk, de a végre valahára összehozott találkák sokszor felérnek egy ütős bűvészmutatvánnyal (Mikor? Hol tudunk találkozni? Hová tudom betuszakolni a barátnős időt? stb..) 
    • Saját magunk fontos nekünk (vagy legalábbis kellene): fodrászhoz, körmöshöz, kozmetikushoz megyünk, mert azért na! mégsem nézhetünk ki leharcolva, a kor előrehaladtával pedig ez még inkább előtérbe kerül, ha másért nem az illúzióért, hogy a korunkhoz képest jól nézünk ki. 

A lista persze nem teljes, de egy biztos, hogy amikor az energia-napi feladatok közötti egyensúlyt állítjuk fel, valahogy mindig saját magunkat vesszük ki legelőször, vagy legalábbis azt, ami a szellemi-testi-lelki töltődést, a stresszkezelést (csökkentést) jelentené számunkra. Persze, ez a leírtak alapján tök logikus! Egyre több területen kell egyszerre helytállnunk, ami valljuk be őszintén, hatalmas nyomást helyez ránk. Legyünk fantasztikus anyák, nagyon jó munkaerők, sexy feleségek, megértő barátnők, mindig vidám, energikus nők. Ha nem vagyunk elég tudatosak abban, hogy saját magunkat előtérbe helyezzük, ha nem figyelünk oda a lelki-szellemi-testi egészségünkre, akkor előbb utóbb szinte borítékolható lesz a tartós fáradtság. Már pedig az energiahiány nem a barátod, sőt mondok egy durvát: az ellenséged! Miért vagyok ennyire sarkos? Mert, az energia (nem csak) arra kell, hogy te pörögjél, bírd a munkát stb… Ez csak velejárója a felszín alatt, a szervezetben zajló energiát igénylő feladatok egyensúlyában, de hogy mihez is kell nekünk energia, azt a következő blogban olvashatod. 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük